Bujtorné

Közbe kitört a gazdasági válság, amit nem teljesen értek de az bisztos hogy azonnal intézkedtem evégett. Elősször is rámentem az internetre és szépen elolvastam mindent ami magyarul le volt írva a csődről ami most jönni fog. Kiderült, hogy amikor legutóbb volt egy ilyen világ méretű akkor a nyújorkiak lementek a parkba lakni és mindenki elkezdett a sefteléssel foglalkozni hogy ne legyen munka nélkül. Namost minekünk nem kell a friss levegőn lakni a Lacival meg a családdal, mert eleve kertes házunk van, de énnekem azért első dolgom volt, hogy a gyerekre ráadtam egy vastag pulóvert és lejjebb csavartam a kazánt. Az idei telet még bisztosan ki fogjuk tudni húzni mer van eltéve töménytelen lecsó, fagyasztott zöldség, hus - rettenet mennyiség, direkt lefagyasztottam minnél többet, hálistennek, lekvárok, ami mindig szokott lenni. Krumpli van. Zsír van hálaistennek még a disznós mamáéktól (Laci anyja, minden évbe ölnek, de az ideiből én majd nagyon sokmindent elteszek még).

Most elmondom milyen intézkedéseket vezettem még be. Elősször is ki lett véve a takarékból az összes pénzünk és el lett rakva jó helyre. A valuta, amit én tíz éve összespórolok a Laci fusijából az már eleve jó helyen volt ahoz nem kellet nyúlni. De a forint az el van tüntetve szóval ha netalántán valami baj lenne a takaréknál akkor is a mi pénzünkhöz már nem tud nyúlni a kormány. A Laci szerint ez hülyeség, de énnekem megvan a magamhoz való eszem.

Aztán átmentem a mamáékhoz és elkértem a régi háborús szakácskönyvet amibe a mama még beleírt egypár speciális receptet, ami tényleg a kertből meg a félrerakott dolgokból meg van és nem kerül semmibe.

A Lacinak nem tetcett de én kitaláltam hogy átállunk arra ami régen volt, csak a gyerekszoba lesz füttve a Laci ugyis egésznap uton van én melegen felöltözök és az egész telet megusszuk olcsón így. Engem nem érdekel hogy mit szólnak a szomszédok meg a mamáék maj legfejjebb amikor ők jönnek akkor egy kicsit mégis lessz fűtve a nappali addig nem.

A luxusdolgok most egyidőre el lesznek felejtve, elmondom mi. Vettem 10 kiló olcsó kakaót én abból mindenféle süteményt meg olcsó csokoládét meg tudok csinálni a gyereknek úgyhogy nem kell venni csokoládét. Spórolni fogok vele de ki fog tartani jövő évvégéig asztán majd meglátjuk. Tehát ez lesz az édességekkel.

Bor az van kár hogy zalai szóval nem olyan jó, de inkább az lesz majd nekem a probléma, hogy a Lacit rávegyem hogy ne a kocsmába igyon hanem otthon.

Ruhákat átnéztem ha holnap kitör a háború akkor is a gyereknek mindene megvan mert kaptunk a rokonságtól és a fele holmi eleve olyan nagy hogy kétszer belefér. 

A nyaralásról el kell feledkezni de ugyis csak valamelyik tóra mentünk volna a Laci horgászni akart hát az lehet hogy jó let volna bár halat nem nagyon szokott fogni úgyhogy mindegy is.

A karácsonyt már megoldottam, mindenkinek megvan hogy mit kap a tavalyiakból lecsiptem ugyhogy semmit nem kell venni. De erről késöbb még irok mert megmondom őszintén ezt én most csak ugy tippeltem.

A mai napot azzal fogom tölteni, hogy alapossan átnézem a kamrát a kerti dolgokat és felmegyek a padlásra és számba veszem hogy mi van és mit nem kell venni. Utánna folytatom itt.

 

 

 

Na a hétvégén akartam írni a politikusi elsinkófálásokról, de jöttek a vendégek és elmentünk az egerszegi skanzenba amiről csinált a Zolika a Laci unokatesvére képeket csak még nem tudom hogy kell ide felrakni de amire kitalálom fel lesz téve és fogok írni a népművészetről meg a finnugorokról mert azt a kiálítást is megnéztük a skanzenbe.


























Ez egy régi zalai ház füstösház, mert akkoriba az adóügy kémény alapon lett meghatározva így aztán nem lett csinálva a házra ugy takarékoskodtak. Egy merő fuldoklás lehetett az egész főleg télen. Hát ez nem volt valami egyszerű fölrakatni ezt a képet az unoka öcsémmel annyit elmondhatok. Majd még tetetek föl vele mert vannak szép képek a Szabolcs Péter helyi szobrászmüvésznek a szobrai amik szerintem gyönyörüek.

Na itt voltunk a sk, megnéztük a finnugoros házakat is, akik nyelvileg vagy genetikusan vannak rokonságba velünk. Hát meg kell mondjam aki azt mondja hogy mi le vagyunk maradva a nyugattól az nézze meg magának jól például a manysiházat a zalaegerszeni skanzenba. Teljessen alacsony házakba laknak van aki még most is gondolom azért bejárnak dolgozni az oroszokhoz mert ott van nekik fentartva valami rezervátumféleség mint régen az indiánoknak. Háthogyha én belegondolok hogy nekünk itt milyen dolgunk van ha ahoz képest akkor nem lennék manysi egy percig se, a jó levegő itt zalába mondjuk megvan nekünk is.




























Na ez meg egy másik ugyanolyan zalai ház. Ezeket mind ugy rakták ide hogy kiszedték ahogy volt a földből és ide le rakták aztán meg rá a zsupot amit néha azért le kell cserélni ha már nagyon el van rohadva.

Sajnos népdalt ide nem tud föl rakni az unoka öcsém, pedig azt is hallottunk meg le is van irva nekem régről egypár.

Ma ez lesz, mert a Laci is meg a nagyobbik gyerek is kikövetelte. Hát ez egy nagyon egycerű étel, régen aluttejből csinálta nálunk mindenki de mosmár áttértem én legalábbis a jokurtra hátha úgy nem annyira lesz hízlalós habár a Laci ugyis megiszik hozzá ötüveg sört akkormeg teljessen mindegy a kalóriaszámlálás.

Az otthoni szülős cirkusszal kapcsolatba megint belekeveredett a Geréb Ágnes méghozzá avégett hogy az a szegény gyerek nem bírt megszületni álítólag beszorult, aztán akárhogy ügyeskedtek nem lehetett már megmenteni. Nahát én most ehhez azért szólnék egykét szót, mert nekem is itt vannak a gyerekek szóval mondjuk orvos éppen nem vagyok de azért azt elég jól tudom hogy mi megy egy szülés közbe végig az emberbe és kár az ilyenekért mindig másokat hibáztatni.

Na most bemásoltam a régi próbálkozásaimat és most amiket írok az már új. Most például utána fogok nézni a Stahl Juditnak aki egy aranyos nő de azért van egysmás ami nem tetszik nekem vele kapcsolatban habár megvannak a könyvei.

Most az adakozásos tévéreklámoknak van a szezonja amikbe mindenféle szép gondolatokat árulnak százalékos alapon. Mindig kiszurom mert előtte bemondják hogy társadalmi célú, vagyis nem szokásos válalatok keresnek vele hanem rászorultsági alapon lesz kiosztva ami befolyik pénz. A férjem attól függ milyen kedvébe van de nem mindig szokta jól viselni amikor felszólítanak minket, hogy adjuk az egyszázalékot ideoda, az adózás végett amitől nem egy olyan válalkozó mint a férjem amúgyis kivan borulva ráadásul most kell tölteni, és az elektromos bevallási szabályozást ketten alig birjuk kisillabizálni. Vacsora közbe nem szoktam vitatkozni vele csak felhúzza magát aztán büfög nekem hajnalig, de szerintem ez az egész a szolidaritással van összefüggésbe ami szó kiment nálunk a divatból a munkásőrséggel együtt és azelőtt se volt neki sok értelme, avégett hogy államilag mindenkinek kötelező volt és úgy emlékszem valami köze volt a lengyelekhez, de lehet hogy csak belekeveredtek. Meg nehéz is kimondani.

 

Most nálam felkeltette a figyelmet a versenyhivatali erőszak, amiről egyre többet lehet olvasni a miheztartás végett. Lehet hogy az úniós törvények miatt van ez is vagy pedig csak most kezték el a begyürüztetését tehát én ezzel kapcsolatban most elmondom a véleményemet, mert a 2-tes számú vegyesboltban ahol közvetlenül a gyes előtt dolgoztam vannak sajátos tapasztalataim a vevős panaszkodással kapcsolatban, szóval jobban meg tudom érteni a dolgokat mind a két oldalról. A 2-tes boltban a zacskóeladásból volt a baj, ami szintén újkeletű, mert emlékszem, hogy előtte mindenki jött a saját külön bejáratott táskával esetleg kosárral és nem tudott lenni nejlontáskás problematika, mert nem volt rá igény. Hogy akkor most mennyibe kerül és szabad-e nekünk pénzt kérni érte mert ahogy a Bandi üzletvezető mondta, pénzért csak a levegő van asse igaz. És ebből keletkeztek a beírások a Vásárlók Könyvébe főleg, hogy egyik pillanatról a másikra hatóságilag nem volt ingyen a zacskó és ez nem lett hivatalosan bejelentve valami felragasztott matricán vagy esetleg egy külön kiírásban pont mellettem a pénztárban. A Bandi szerint akinek nem teccett, átmehetett a szomszéd Ham-Bika büfé és élelmiszerbe, mert azt ő már jóelőre leggyeztette, hogy ott is pont már fizetni kellett a nejlontáskáért. Szóval nálunk ez így el lett fogadva Milejszegen a jövőre nézve és az öregebbek visszatértek az otthoni táskára. De amennyibe nagyválalati versenyzésekről van szó, ott má megértem, hogy nem lehet csak úgy egyszerűen áttelefonálni mondjuk a másik bankba, hogy te Gizi, mondjad meg a kuncsaftoknak,

Nahát ezt most csak azért fontos hozzátenni, mert amióta megírtam a régi cikkeket kiderült, hogy a Demcsák Zsuzsa nem lett mégse szóvivő ugyhogy teljesen tárgytalan az egész. De azért én bentartom a kritizálások között amit az előbb bemásoltam a régi cikkeimből ki tudja jó lesz még valamire.

Most ebbe a hónapba leginkább a politikusügyekkel vagyok elfoglalva és nemcsak én. Egerszegre szoktunk bejárni a nagyobb bevásárlásokat intézni ahol megvesszük a szombati Zalát és bulvárosabb képesújságokat néha mert hozzánk jön az ingyenes újság, de azért nemcsak onnan meg a tévéből szeretném levonni a következtetést meg nincs is annyi csatorna elosztásunk a költségek végett. Azt vettem észre már néhány év óta, hogy igen el van terjedve a politika reklámozása a tévében és az újságokban és a többi reklámburjánzás miatt néha belezavarodom hogy most akkor mit akarnak hogy gondoljunk. Úgy vettem észre, hogy amikor politikai reklám van, akkor arról beszélnek, hogy nekem valamit el kell hinnem például egy szinpatikus gondolatot és az összes többiben valamit meg kell venni vagy esetleg megmondja magáról például egy bank, hogy őbenne meg lehet bízni. Vagy vannak a humoros reklámok, amik úgy néznek ki, hogy mintha nem is kellene semmit megvenni, aztán kiderül hogy dehogynem. És vannak a cikkek, ami szerintem reklám mondjuk egy ízléses képpel, ami a PR. Ilyen volt például nekem a Demcsák Zsuzsa szóvivőreklámja, ami megy az egész médiában és én ezzel kapcsolatban nem értek egypár dolgot, mert az a véleményem, hogy nem eléggé volt szakszerű. Azt sikerült kiderítenem a szóvivőcikkekkel kapcsolatban, hogy a Demcsák Zsuzsa most kilépett a régi műsorvezetéséből és a gyes után elhelyezkedett a minisztériumi hivatalos állásban. Ez meg kell mondjam nekem nagyon szinpatikus lépés az én szempontomból,

Nahát ezt a levelet kültem ez az egyik médiás Főszerkesztő Úrnak, de hiába. Illetve nem mert ő javasolta hogy csináljak egy blogot gondolom a költségek végett. Na mindegy megfogadtam a tanácsát úgyhogy most itt van. Elég nehezen igazodok ki a számítógépbe, de majd remélem. Na először akkor idemásolom a levelet amit a Főszerkesztő Úrnak írtam még májusba úgy emlékszem.